Cégünk elsősorban magas ár/érték arányú, nagy tapasztalatokkal rendelkező gyártók által előállított, biztos hazai háttérrel rendelkező gépeket épít be (pl. Zehnder, HOVAL, AERECO stb.), de foglalkozunk más gyártókkal is ügyféligények alapján. (Azt azért elmondjuk, hogy olcsó "csodákkal" nem foglalkozunk:)
.
Ebben a menüben általánosságban olvashat a központi hővisszanyerős szellőztetőgépekről.
Azért is tartjuk fontosnak, hogy először az alapelvekkel legyünk tisztában, hogy könnyebben tudjuk együtt kiválasztani azt a gépet (méretét, szolgáltatásait, tudását figyelembe véve), amely kiválóan el fogja látni az Ön házának szellőztetését.
FONTOS: az AERTECH Szellőzéstechnika komplett hővisszanyerős szellőzési projektek tervezésével, kivitelezésével és karbantartásával foglalkozik. A projektekhez szükséges gépeket és anyagokat természetesen teljes körűen biztosítjuk!
A kiskereskedelem azonban nem a fő profilunk, ezért csak egyes részelemek érdeklik, javasoljuk kereskedő és forgalmazó cégek felkeresését.
Ha Önt máris az általunk legtöbbször ajánlott és beépített gépek érdeklik, itt talál több információt.
Ezeken az oldalon azokról a gépekről szóló tájékoztatást találja, amelyek hazai képviseleteivel cégünk komoly (szerződéses) kapcsolata van, így biztosítani tudjuk a teljes termékkínálatot, kiválasztási tanácsokat, tervezést, kivitelezést, beüzemelést és karbantartartást. Jelenleg ezeket a gépeket szereljük legtöbbször (a sorrend mutatja, melyik gépet kérik a legtöbben):
Zehnder ComfoAir Q sorozat (új)
Gépek kiválasztása
A gépek légszállítása akár 20 m3/h-tól (ezek főleg egyhelyiséges, decentralizált berendezések) több ezer m3/h-ig terjedhet.
Vannak un. „mini” hőcserélős berendezések, amelyekkel költséghatékonyan lehet kis garzonok, lakások hőcserélős szellőztetését megoldani akár 2-400 000 Ft teljes beruházással. Innovatív megoldás két helyiség szellőztetésére a Zehnder ComfoAir 70 decentralizált gépe, amely képes kis garzonok, vagy emeleti/tetőtéri háló + fürdő szívnonalas hővisszanyerős szellőztetésére.
A lakások, családi házak esetén általában a 200-500 m3/h légszállítású gépek a legtöbb feladatot meg tudják oldani.
Mi mindig az igények és az előírások alapján választjuk ki a megfelelő gépet. Egyre több a választási lehetőség, ezért egyre fontosabb figyelni a gyártók fejlesztéseire és különösen a felhasználói tapasztalatokra.
A lakóépületének átlagos szellőztetési igényét a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról) alapján lehet számítani. Itt három számítást kell elvégezni és a legnagyobb értékre kell alkalmasnak lennie a gépeknek és a teljes rendszernek:
(1.) | (2.) | (3.) |
átlagos légmennyiség m2-re vetítve | nappali főre | hálószoba m2-re vetítve |
1,5 m3/h | 25,2 m3/h/fő | 3,6 m3/h, |
Összefoglalva számos szempont alapján érdemes megfontolni, milyen gépet válasszunk (azt is fontos tudni, hogy hiába a jó gép, ha a rendszer többi eleme - csövek, bekötődobozok vagy szelepfogadók, osztódobozok stb. - nem megfelelőek, vagy nincs jól megtervezve a rendszer)
- szükséges légszállítás (a gép elméleti maximális légszállításának 50-65 % ánál ne legyen több a folyamatos szellőzési gény)
- gyártó (minőségi gépek, biztos műszaki háttér)
- hőcserélő típusa és hatásfoka (elsősorban entalpiás vagy nem, illetve lemezes vagy forgódobos)
- beépítés pozíciója (oldalfal, mennyezet, álmennyezet stb.)
- vezérlési elvárások (pl. külön pára vagy CO2, VOC vezérlés, okostelefonos vagy egyszerű fali vezérlő, épületfelügyelethez való kapcsolódás igénye, elő-utófűtés vezérlése stb.)
- alkalmazható szűrők (főleg G4, F7, AC - aktív szén)
- ár/érték arány (nemcsak az ár, hanem a fenti szempontok együttesen lényegesek az ár szempontjából)
Hővisszanyerés elve, hővisszanyerők típusai, hatásfok
Működési elvük szerint két fő - leggyakrabban használt - hővisszanyerési technika ismert: az un. rekuperatív (ehhez lemezes hőcserélő szükséges), illetve a regeneratív (forgódobos technológia). (A decentralizált hővisszanyerős gépeknél a regeneratív megoldásnál kerámiabetét biztosítja az elhasznált levegő hőjének tárolását, és átadását a friss levegőnek.)
Rekuperatív technológiával találkozunk a leggyakrabban: az elszívott és a befújt légáram közötti hőcsere közvetlenül egy hőcserélőben valósul meg, a légáramok keveredése nélkül. A hőcserélő felület lehet fémlemez (alumínium vagy ritkán horganyzott acél), vagy egyre gyakrabban műanyag lemez is. A lemezes hőcserélők kialakítása a levegőáramok haladási irányának függvényében többféle lehet (keresztáramú, ellenáramú, ill. a leghatékonyabb ellen-keresztáramú). A hőcsere során "anyagátadás" (pl. nedvességátvitel) nem valósul meg, kivéve az entalpiás lemezes hőcserélőket - lásd később. A hőcsere következtében az elhasznált levegő lehűl, és a benne lévő nedvesség kicsapódik (kondenzvíz), amelynek elvezetéséről gondoskodni kell.
A regeneratív technológia a hő tárolásának és átadásának elvén alapul. A forgódobos hővisszanyerő (rotor) egy alumíniummátrixból áll, amelyet néhány gyártó egy speciális réteggel lát el. Ahogyan a rotor lassan forog, először a távozó levegővel találkozik, amely felmelegíti a hőcserélőt, amely lassan átfordulva a friss levegőnek átadja a hőt. Emellett a távozó levegő vízgőzmolekulái a rotor kapillárisaiban megtapadnak, majd "hozzáadódnak" a friss levegőhöz. Ez a eljárás higiénés szempontból a minőségi cégeknél kiválóan működik, mivel kondenzátum nem keletkezik, így vízben oldódó anyagok sem tudnák átjutni. A hő- és páratartalom visszanyerés mértéke a forgódob fordulatszámával általában szabályozható. A megfelelő kialakítás biztosítja, hogy az elszívott és a kezelt, friss levegő csak rendkívül minimálisan keveredhessen.
A forgódobos hőcserélő előnye, hogy nemcsak a hőt, hanem a páratartalmat is képes szabályozni. Ezeket entalpia hőcserélőknek is nevezik.
Páravisszanyerés - mit tudnak az entalpia hőcserélők?
Már lemezes hőcserélőkből is készül már entalpiás változat, amelyek speciális anyaguknak köszönhetően az elszívott levegő hőjét és páratartalmának nagy részét képesek átadni a friss hideg levegőnek.
Két fő lemezes megoldás:
- cellulóz-alapú lemezes hőcserélő (ezek nem moshatók, néhány év alatt elhasználódnak és cserére szorulnak, és jóval olcsóbbak)
- a speciális (polimer membrán) műanyagból készített entalpiás hőcserélők, amelyek moshatók, és gyakorlatilag azonos élettartaműak, mint a normál műanyag hőcserélők.
Télen az entalpiás hőcserélők nagy előnye, hogy némileg alacsonyabb termikus hatásfok mellett képesek „visszapárásítani” az egyébként száraz friss levegőt, így biztosítják a megfelelő páratartalmat. Nem száradnak ki a szemek és nyálkahártyák, a festmények, faburkolatok és bútorok sem száradnak meg.
Emiatt nincs az a veszély, hogy a hőcserélő elfagy, mert nem keletkezik kondenzvíz, azaz nem szükséges előfűteni a friss hideg levegőt, másrészt nem kell a kondenzvíz elvezetésével bajlódni.
Nyáron az entalpiás hőcserélők egyfajta "párátlanító" feladatot látnak el, habár nem olyan mértékben, mint egy klíma teszi. A magasabb beltéri páratartalom miatt melegebbnek érezzük a levegőt, de ezen segít az entalpia hőcserélő, hiszen - fordítva mint télen - a külső friss melegebb levegőt részben lehűti, részben elvonja a páráját és átadja a belülről elszívott levegőnek.
Azt azért fontos megjegyezni, hogy a hővisszanyerős gép nem légfűtő, vagy klíma!!! Helyesebb így fogalmazni: télen megőrzi a hőt és párát, nyáron csökkenti a meleget.
Hatásfok, energetikai minősítés
Lényeges kérdés szokott lenni a hatásfok: mekkora a hőcsere hatásfoka? Minnél magasabb a hőcserélő hatásfoka, annál magasabb a befújt friss levegő hőmérséklete. Természetesen itt is sok a "trükk": hogyan számítják, milyen légszállításnál stb. Ezért sokszor nehezen összehasonlíthatók az adatok a gyártók adatlapjai alapján. A német Passzívház Intézet (PHI) azonban azonos feltételek alapján számol, ezért az ő táblázataikban a gépek hatásfoka összehasonlítható.
A lakások, családi házak gépeibe már csak legalább ellen-keresztáramú lemezes hőcserélővel vagy minőségi forgódobos hőcserélővel szerelt gépeket szabad beépíteni.
Az entalpiás gépek termikus hatásfoka kicsit kisebb, mint a normál hőcserélős gépeké, de cserébe a pára "hőjét" is megkapjuk a párával együtt.
Az új ErP előírások miatt minden géphez szükséges mellékelni egy energetikai minősítő címkét, sőt részletes adattáblázatot is. Ezzel a gépek jobban összhasonlíthatóvá váltak, hiszen minden gyártónak azonos feltételek mellett, ellenőrzőtt módon kell megadnia az adatokat. A minőségi gépek már mind legalább A, vagy akár A+ minősítéssel rendelkeznek.
Párátlanítás - magas páratartalom, szén-dioxid, levegőminőség
A belső levegő minőségét igazából több tényező határozza meg: egyenletes hőmérséklet, páratartalom és szén-dioxid (CO2) tartalom, illetve ezek szabályozása (szabályozhatósága).
Páratartalom szempontjából az egyik veszély az, hogy a levegő télen – főleg tartós nagyobb hideg esetén – a levegő páratartalma lecsökkenhet, „kiszáradhat”. Ez hatással lehet pl. a fa bútorokra, parkettára, festményekre, faburkolatokra is.
Az entalpiás hőcserélővel szerelt gépek képesek az elszívott levegő páratartalmát „kivonni” és átadni a friss levegőnek, így gondoskodva a kiegyenlített páratartalomról. Ez esetben sokkal ritkábban fordulhat elő az, hogy tartós hideg esetén a lakás páratartalma lecsökken (akár 30%-ra is).
A normál lemezes hőcserélőknél ez nagy, tartós hidegben jobban előfordulhat, ami ellen vagy helyi párásítással, vagy a légcsere csökkentésével (kisebb fokozatra kapcsolással) lehet védekezni.
A másik gond a túl magas páratartalom.
A lemezes hőcserélős gépek ezt általában tudják kezelni vagy külső páratartalom érzékelők, vagy légcsatornába épített központi páratartalom érzékelők által biztosított információk alapján a fordulatszám automatikus szabályozásával (vagy fokozatok közötti kapcsolással).
A fokozatkapcsolást meg lehet oldani kézi kapcsolóval is (pl. a fürdőben elhelyezett kapcsoló adott időre magasabb fokozatra kapcsolja a gépet). Ez a megoldás nem kezeli az alacsonyabb páratartalom kérdését, csupán a magasabb páratartalom csökkentését oldja meg.
A páratartalom mellett a levegőminőség másik fontos mutatója a CO2 tartalom. A kilégzéskor keletkezett CO2 koncentráció-növekedést szintén a megfelelő helyre felszerelt külső érzékelő segítségével lehet a gépek fordulatszámának állítására használni. A legtöbb komoly gép képes ilyen érzékelők jeleit (0-10V) fogadni. Ezeket az érzékelőket általában hálószobában, vagy nappaliban helyezik el. A gépek többsége 3-4 érzékelőt tud kezelni, amely lehet páraérzékelő, CO2 vagy VOC (levegőminőség) érzékelő.
A Zehnder ComfoairQ gépcsaládja ezen a területen is újat alkotott: a gép működése teljes mértéken szenzorvezérelt lett. Számos hőmérséklet, páratartalom és nyomásérzékelő van beépítve a gépbe, és ezek segítségével szabályozza a gép a szellőzés komfortját. Pl. A páratartalom érzékelők képesek annak eldöntésére, hogy a külső-belső páratartalom arány hasznos-e a lakás komfort szempontjából, vagy káros. Például, ha a lakás páratartalma megnő, akkor a gép magasabb légcserére kapcsol, de csak akkor, ha a külső relatív páratartalom nem magasabb. Hasonlóan védi az elektronika a lakást a téli túl alacsony páratartalomtól. Ha a külső levegője túl száraz, akkor csökkenti a légcserét annyira, hogy ne csökkenjen a lakás relatív páratartalma 30% alá. Természetesen ezeken túl is lehetséges helyi 0-10V érzékelőket elhelyezni a házban, s ezeket a géphez kapcsolni.
Légszállítás
A hővisszanyerős gépek légszállítását általában egyetlen számmal szokták megadni, sokszor a gép nevében, pl. Zehnder ComfoAir 350, vagy HOVAL FR-300.
Amit itt fontos megjegyezni - a részletekről szívesen tájékoztatjuk, ha érdekli-, hogy a légszállítást mindig adott nyomásveszteség-értéknél kell vizsgálni. Minden komplett rendszernek van egy ellenállása (nyomásesés), a gépnek, szűrőknek, csöveknek, légszelepeknek stb. Ezt az ellenállást kell a gépnek legyőznie úgy, hogy még maradjon is ereje, ha fokozott szellőzést szeretnénk mondjuk egy családi találkozó esetén. A gépekhez kell(ene) adni minden gyártónak egy diagramot, amelyen ez jól látszik.
A mellékelt (Zehnder ComfoAir 350 gép) nyomás-légszállítás ábra mutatja, milyen "rendszerellenállás" esetén mekkora a gép légszállítás adott fokozaton. Ez jelen esetben azt mutatja, hogy az adott gép nevében szereplő 350 m3/h kb 225 Pa rendszerellenállás esetén is biztosítható 100% ventilátor fordulatnál. Ezt a gépet mi max. 200-220m3/h légszállításra javasoljuk (közepes fokozaton).
A gyártók egy része (Zehnder Comfoair Q, Aereco, HOVAL) gépei képesek állandó nyomástartásra, azaz pl. a szűrők eltömődését a ventilátor fordulatszámának emelésével kompenzálják, biztosítva a légszállítás állandóságát.
A Zehnder Comfoair Q sorozat ezen a téren is megújult: a beépített nyomásérzékelők segítik az állandó légszállítást. Sőt, a Q sorozat nem térfogatáramot, hanem tömegáramot számol, hogy még pontosabb legyen a kiegyenlített szellőzés biztosítása.
Elektromos fogyasztás, ventilátorok
A modern gépek már mind EC (elektro kommutátoros) motorokkal szerelt ventilátorokkal épülnek. Ezek fogyasztása alacsonyabb, élettartama hosszabb, zajszintje alacsonyabb a ritkábban még ma is használt AC (aszinkron) motorokénál.
A 2016-tól érvényes előírások miatt már csak ilyen ventilátorral szerelt gép forgalmazható.
Az EC ventilátorok fokozatmentesen szabályozhatók, ennek segítségével pontosan beszabályozhatók a szellőztetőrendszerek.
Vezérlés, szabályozhatóság
A hővisszanyerős szellőztetőgépek legtöbbje több fokozatban állítható a vezérlőegségeken keresztül. Ezek az egységek segítenek a gép beállításában, szolgáltatásoktól függőe, általában heti-napi programmal automatikusan is képesek egy adott életrendnek megfelelően állítani a szellőzési fokozatot.
A szellőzés mértékét más "jelekkel" is lehet szabályozni, ahogyan már erről szó esett.
A gépek egy része központi épületfelügyeleti rendszerbe köthető, így pl. okosház alkalmazásokkal kompatibilisek, távvezérelhetők, működésük ellenőrizhető.
Egyre több gyártónál lehetséges okostelefonos alkalmazásokat is használni, így a lakás WIFI hálózatát felhasználva bárhonnan kényelmesen állítható a gép.
Nyári megkerülő ág (bypass)
A legtöbb szellőztető készülék 100 %-os nyári megkerülő ággal van felszerelve. Ennek feladata, hogy a kivezetett levegőt elvezesse a hőcserélő mellett. Így megakadályozható, hogy nyáron a (pl. geotermikus hőcserélővel előhűtött ) hűvösebb bevezetett levegőt a meleg kivezetett levegő felmelegítse. Ez a hűvösebb nyári éjszakákon is használható funkció. Ezt a funkciót a legtöbb gépen a vezérlőről lehet kapcsolni, de a modernebb gépeknél teljesen automatikus.
A Zehnder új Comfoair Q sorozatú gépeinél teljesen újraértelmezték ezt a funkciót, igazából nincs is értelme ezt a kifejezést használni. Számos érzékelő segítségével a gép ugyanis egy-egy zsalut vezérel, amelyek a hőcserélő felé menő levegőt fokozatmentesen tudják szabályozni, így a hőcsere mértéke kifinomultan szabályozható.
Beépített szűrők
A gépek min. G4 osztályú porszűrőkkel rendelkeznek. A friss levegő oldalán maga a levegő portalanítása, valamint a hőcserélő védelme, míg a kidobott levegő oldalon elsősorban a hőcserélő védelme a fő cél. Előfordul, hogy a friss levegő csövébe közvetlenül a gép elé is beépítünk plusz szűrőt. Ez az előszűrés különösen fontos elektromos kalorifer vagy geotermikus hőcserélő esetén.
A friss levegő oldalra magasabb szűrőosztályú szűrők is beépíthetők (pl. F7 finompor/pollenszűrő), ezt a beszabályozásnál figyelembe kell venni.
A házból elszívott levegőt is szokták néha megszűrni, elsősorban a légszelepeknél, itt cél az elszívó csőhálózat védelme.
A füstös levegő "kihívására" aktívszenes szűrési megoldásokkal tudunk válaszolni, ezek többféle változatban és szűrési minőségben működnek.
A szűrők tisztítása, cseréje a felhasználók legfontosabb feladata, ez biztosítja a rendszer megfelelő légcseréjét, a levegő jó minőségét. Természetesen igény szerint erre is tudunk vállalkozni.